Magyarország Rózsája
„Sz. Erzsébet tisztelete főkép Magyarhonban, hol ő világot látott, vert gyökeret. Természetes is az, hogy sz. Erzsébet életének és szentté avattatásának hire a legélénkebb örömre s csodálkozásra ragadta azon országot, mely e nagy szentet különösen magáénak mondhatta."
Szent Erzsébet legendája Cultura.hu
Erzsébet tisztelete a 13. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, templomok, kápolnák és kolostorok. Az egyik legismertebb Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyház a kassai Sze nt Erzsébet-dóm. A bogotai székesegyház az ő tiszteletére van szentelve.
Árpádházi Szent Erzsébet RomKat.ro
Erzsébetek a népmesékben, legendákban, időjóslókban, és népi játékokban. Erzsébet nap közeledik, így a mai bejegyzés ,Tündér Erzsébet, Szent Erzsébet, az összes mese -és dalbéli Erzsébet, valamint az általuk képviselt, különleges erők és lenyűgöző női minőségek tisztelete kapcsán íródott.
Szent Erzsébet Kolbe
Szent Erzsébet legendája Árpádházi Szent Erzsébet - vagy ahogyan a nagyvilág inkább ismeri: Türingiai Erzsébet - az egyik legismertebb magyar szent. 1207-ben született, II. András magyar király és a meráni Gertrúd leányaként.
Szent Erzsébet legendája és a pünkösdölés vasarnap.hu
Erzsébet (héb. Eliseba, 'Isten a teljesség, a tökéletesség'): a Szentírásban két személy neve: 1. →Áron felesége (vö. Kiv 6,23). - 2. Jézus gyermekségtörténetében (Lk 1,5) Áron leszármazottja, →Zakariás pap felesége, Ker. Szt János anyja, a Boldogságos Szűz Mária rokona, vsz. nagynénje. Zakariással való.
SACRA BLOG A magyar királylány, Szent Erzsébet napjára
Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumával tisztelgett a szent előtt. Templomok, intézmények és tanintézmények viselik Árpád-házi Szent Erzsébet nevét. A Felvidéken a legismertebb templom, mely a szent tiszteletére épült, a pozsonyi Óvárosban található Kék templom, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház.
.jpg)
Árpádházi Szent Erzsébet Legendárium
Kozma László: Szent Erzsébet legendája Tamás István: Árpád házi Szent Erzsébet Szent Erzsébet himnusza A Turul dinasztia királylányai közül talán a legismertebb, a sorban harmadik szent királylány. Az egyik legjobban dokumentált középkori szent. Életéről, legendáiról számtalan nyelven olvashatunk. Sok nemzet saját szentjeként emlegeti. II.
Árpádházi Szent Erzsébet Verbum Kiadó
Árpád-házi Szent Erzsébet legendái közül talán a legismertebb a rózsa legendája. Télvíz idején kenyeret vitt az éhezőknek, s apja - más leírás szerint sógora - kérdőre vonta, hogy mit visz a kötényében. Azt válaszolta, hogy rózsákat, és Isten nem hagyván cserben földi szolgáját, a kenyerek valóban rózsává.
Szent Erzsébet nyomában járva Eucharistic Congress IEC2020
Szent Erzsébet életének csodás legendái a szent tetteinek s azok értékének legmélyebb lényegét fejezik ki, s így nem vélet len, hogy ezekkel találkozunk ikonográfiájánakjelentősrészében, hogy ezekrögződtekleginkább az utókor emlékezetében. A rózsacsoda Már kis gyermekként is nagy érzékenységet mutatott Erzsébet a szegények iránt.
Szépirodalmi pályázat Árpádházi Szent Erzsébet életéről
A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentjére emlékezünk, felidézve élettörténetét. Erzsébetet évszázadok óta nagy tisztelet övezi, Sík Sándor „a női eszmény megtestesülésé"-nek nevezte őt. Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II.
Alexiánus Testvérek Szent Erzsébet Otthona Szent Erzsébet ünnepe
November 19. a világegyházban november 17. *1207. +Marburg, 1231. november 17. A ciszterci szerzetes, Heisterbachi Caesarius így kezdi Szent Erzsébet életrajzát: ,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.''
Szent Erzsébet HídTan
Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, amely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott.
Méry Gábor A kassai dóm szent erzsébetlegendája
Szent Erzsébet legendája Liszt első oratóriuma, egyike azon kevés művének, amelyet a nagyközönség is kezdettől fogva jól fogadott, és amelyet Liszt élete utolsó évtizedében egymással versengve mutattak be Európa legfontosabb zenei központjaiban, megadva a Mesternek az őt megillető elismerést és ünneplést.
Árpádházi Szent Erzsébet élete Szellemvilág
Szent Erzsébet legendák Rózsacsoda Történék egy napon, mikoron nagy hideg volna, hogy úgy, mint senki ne látná, vinne apró maradékokat az vár kapuja elében az szegényeknek. És íme elől találá az ő attya csodálkozván rajta ennen maga, mit járna és hova sietne. Meg szólojtá őtet: „Fiam, Erzséböt, hova mégy, mit vissz?"
Szent Erzsébet Plébánia Körmend
A Szent Erzsébet legendája (német címe Die Legende von der heiligen Elisabeth) Liszt Ferenc S.2 jegyzékszámú oratóriuma. Szövegét Otto Roquette írta, bemutatója - Ábrányi Kornél magyar fordításában - a Pesti Vigadóban volt 1865-ben, Liszt vezényletével. A mű születése Szent Erzsébet és az oratóriumban is megénekelt rózsacsoda
34. Szent Erzsébet szentkép Kolbe
Ki volt Szent Erzsébet? Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya volt. 1207-ben született az öt gyermek közül harmadikként. Bátyja a későbbi IV. Béla magyar király volt.
